2015. augusztus 20., csütörtök

A múlt, a jövő, és egy kívánság...

Augusztus 20. nekem többet jelent, mint nagy általánosságban bárkinek.
Én ezen a napon, 3 évvel ezelőtt kezdtem meg a blogolást a kézműves dolgaimmal kapcsolatban. El is neveztem sajátosan álomalapítás ünnepének.
Persze nem akarom lenyúlni az egész ünnepet, mert azért körmenetet nem igénylek, de  tűzijátékot igen. :D
Volt már az elmúlt időszakban hogy nem volt időm készíteni semmit, de szerencsére eddig a legnagyobb problémámat az időhiány okozta, és ez azt jelenti hogy még mindig több az igény, és a tervem, mint amennyit a kapacitásom enged, szóval semmi szünetet nem tervezek, csak  utolérni magam, mint eddig is.
Úgy gondoltam, hogy idén ehhez az alkalomhoz egy jövőbeli projektet hozok előre, ezzel felborítottam kissé a tervezett menetrendet, mert hogy strandolós képeket ígértem, és az most amúgy is az ősziesre fordult időjárás miatt aktualitását vesztette, de ha lesz jóidő, lesz még strandolás is ígérem.
A kerekeskút lett a választásom a mostani bejegyzésemhez, 2 nap alatt igyekeztem elkészíteni,de csak szerkezetileg tudtam összeállítani.Azért nagy vonalakban hasonlít már  egy kerekeskúthoz, és a mostani célnak megfelel.Munka van még vele bőven, de legközelebb csak akkor mutatom meg, amikor a teljes szett elkészül.

A kútban pedig ott van számomra a múlt, a jövő és még a kívánság is.
Gyerekkoromban a Nagymamámnál volt egy kerekes kút, ami ugyan nem így nézett ki, hanem teljesen zárt volt, és nem tudunk belenézni, de mindíg nagyon félelmetes és titokzatos dolog volt belekukucskálni a fa közötti résekbe.Nyilván ott volt, egy számunkra ismeretlen, titokzatos ismeretlen világ. :)
A jövőt pedig az jelenti benne hogy egy későbbi, nagy jelenet része lesz majd.
A kívánság pedig, a kútba súgva, talán teljesülhet is, rajtam nem fog múlni. ;D




2015. augusztus 14., péntek

Summer 2015

Na most én jövök :) ,- gondoltam , és egy újabb, a fejemből kipattant ötletet valósítottam meg.
Közben azért dolgozok más dolgokon is, de a vizes sztorit nem tudom kiverni a fejemből, főként azért, mert még mindig nagy a forróság.
Még tavaly nyáron vettem csiszolókorongokat flexre, a fából lévő dolgok készítésének megkönnyítésére.
Akkor kipróbáltam, és elég nehéznek tűnt  használni, inkább félretettem pihentetni a dolgot.
Most pedig amikor kitaláltam hogy szörfdeszkát készítek, jó alkalomnak találtam gyakorolni a gépi csiszolást.
Így nem tartott sokáig elkészíteni, inkább csak sokat kellet koncentrálnom. :)
Még jól is jött hogy a nagy koncentrálásban  visszatartottam a levegővételt, mert így is telement az orrom a csiszoláskor.Por álarc erősen ajánlott a használata közben, de ettől függetlenül csodás dolgokat lehet vele könnyedén készíteni.
Ez még csak az első, de eléggé elégedett vagyok a végeredménnyel.
A dekoráláshoz volt egy kis szerencsém, mert találtam hozzá egy utazási magazinban ezt a képet,  az meg hogy volt itthon hawai pálmafa mintás anyagom, már csak hab a tortán.
Így született meg Ryan a vagány csávó, aki pálmafa mintás naciban ölelgeti a vadiúj szörfdeszkáját.





Akkor pedig, amikor nincsenek hullámok, a legújabb szörfös produkció, a feltűnési mániásoknak főként, a szörfdeszkás jóga. 
Készítettem is hozzá pár képet, persze a képek kedvéért nem törtem ki a fiú baba derekát, inkább más valaki volt a modellem hozzá.





Mára ennyit, legközelebb újabb strandos fotókkal érkezem. 







2015. augusztus 8., szombat

Hirtelen felindulásból elkövetett...

...Csónaképítés. :D
A horgász szetthez, készítés közben, egyszer csak kipattant a fejemből hogy jó lenne egy horgászcsónak is.
Nem telt el túl sok idő az ötlet felmerüléstől, a cselekvésig.  maximum pár perc. 
Azt tudtam hogy fából nem fogom tudni megvalósítani, csak esetleg mint segédanyagot tudom hasznosítani.
Kartonom pedig van itthon bőven, hát gondoltam "egy életem, egy halálom", kipróbálom.
Nem fotóztam készítés közben, olyan gyorsan készült hogy nem is lett volna rá időm, így csak a végeredményt tudom megmutatni, pedig így utólag látván, igazán vállalhattam volna a kockázatot, mint anno a farkas esetében, és talán érdekes is lett volna látni fázisokban.
Jelenleg csak egy ember van aki látta a teljes folyamatot, méghozzá a Párom.
Ő az, aki jót mosolygott, amikor egy kartondobozt kezdtem el szabdalni,hajtogatni, formázni, ragasztani, miközben mondtam, hogy ez egy horgászcsónak lesz. :) 
Na persze,,,,, gondolta,hooogyne, csónak, papírból. :D
Aztán pár óra múlva amikor már egészen szép formája kezdett lenni, és felragasztottam a dekorkarton csíkokat és elemeket, akkor láttam rajta először a tüneteket az elismeréshez. :)
A dekorkartonom rózsaszín volt, így amikor szerkezetileg kész lett a ladik, akkor az egész babarózsaszínben virított.
Ez kicsit olyan, mint amikor a festő úgy kezd el egy képet festeni, hogy senki sem érti, hogy mit is akar ábrázolni, de egyszer csak a vége felé fejjel lefelé megfordítja a képet, és akkor jön a döbbenet, hogy az egy igen is értelmes kép, ami addig fejjel lefelé készült.
Na így voltam a rózsaszín hajóval, csak a lefordítás akkor jött, amikor lefestettem, és akkor kapta meg igazán a komolyságát.
Aztán már csak lakkoztam, és beleszabtam a fa elemeket az ülőkének, és a faberakásoknak.
Ez utóbbi spatulából készült.
Egyenlőre csak pár képpel szolgálhatok, de amint lesznek további szabad perceim, tovább folytatom a fotózást.
Azóta a vízhez köthető jelenetekhez szükséges kellékek száma megsokszorozódott, köszönhetően a tartós hőségnek.Hiába kellene varrnom képtelen vagyok másra koncentrálni, minthogy vizes jeleneteket készítsek. :)
Ez már tagadhatatlanul a gyermeki énem valószínűleg. :D
Na de a csónak:


A csónakban pedig még látható ahogy a horgász a teleszkópos, orsós botjával próbálkozik halat fogni, és a dögös vörös baba (Judyth) ahogy "begipszelt" lábbal, mankói társaságban élvezi a csónakázást. :D



A mankók pedig méretre készültek, bambusz nyársból.A legnehezebb része a készítés során az volt, hogy a hurkapálca vastagságot keresztbe több helyen, ugyanazon a ponton átfúrjam. :)
Most már biztosan tudom, hogy ha felhagyok a babaméretekhez igazított ruhák, és kiegészítők gyártásával, akkor elkezdek a tűfokába készített szobrok faragásával. :D
A mankó:


Mára ennyi, de ha tudtok követni továbbra is, akkor érdemes, mert hamarosan egyéb érdekességeket tudok mutatni.
További kellemes időtöltést kívánok mindenkinek!

2015. augusztus 5., szerda

A Nagy Ho-ho-ho

Amikor kérést kaptam egy horgászfelszerelésre, akkor már tudtam hogy valahogy belecsempészem a legismertebb horgászt a környékben, és a cuki kis kukacát. :)
A hangolódás kedvéért most a bejegyzésembe bele illesztettem az egyik videóját, főként azért, hogy aki esetleg nem ismerné, megismerhesse.
Az általam elkészített szett kissé hiányos, mert a narancssárga trikó és az édes halak még hiányoznak, de hamarosan visszatérek majd rá, és elkészítem.Addig azért egyet fotóztam, bár nem vagyok túl boldog a képek minőségétől, nem panaszkodni szeretnék, de a műszaki cikkek az elmúlt időszakban ellenem esküdtek, és folyamatosan nehezítik az életemet is.
Szóval azért megküzdöttem  a fotókért, és belecsempésztem egy kis történetet is a képsorozatba.
Mi más lenne a móka tárgya mint a kukac. :D
A történet pedig:
Horgászunk a tónál, a szokásos problémával küzd, kukac vagy hisztis, vagy sztrájkol, vagy csak simán nem szuperál mint jó csali, mert még a halaknak sem füllik hozzá a foguk. :)
Most éppen víziszonyos.  




Méregeti a vizet, hogy megfelelő-e a hőfoka, és nem-e túl mély.




Aztán végül belemerészkedik.


Amikor rájön hogy nem ér le a lába, ami nincs is :), akkor pánikba esik, ennek függvényében el is kezd süllyedni, és segítségét kiabálni

-SEGÍTSÉÉÉÉG!MENTSENEK KIIII!!! bluggy,bluggy, blu....



:)


A horgász szett többi részét pedig legközelebb mutatom, aki látta már a facebook oldalamon, annak bocsi hogy itt is ugyanaz a sztori, de köszi hogy ha itt is követtek, és nagy puszi! ;)