3 a Vadász

A "Három a vadász" projekt egész konkrétan 3 vadászt jelent,  Lozsu,  Boróka illetve én készítettünk egyet-egyet, és még egyet. :)
A kritérium az volt csupán, hogy fakanál alapra készüljön, így fakanálbábként funkcionáljon.
Kicsit vacilláltam rajta hogy csatlakozzak-e , de amint megvolt a tervem hozzá, egyből rábólintottam én is.
Persze megint a viccesebb oldaláról próbáltam megközelíteni a dolgot, és ezért is lett a választottam a mesékből ismert Pampalini. :)
Megnéztem hozzá pár részt a meséből , és úgy gondoltam hogy az elmaradhatatlan részleteket, mint a leveles táskát, és a csintalan majmot, el kell készítenem az alapszett mellé.
Távcső, és puska viszont  nem készült.
Nagy kedvencem még a jelenetekből, amikor kék-fehér pettyes zsebkendőjével törölgeti a szinte csupasz fejét, amin azért konkrétan 4 db hajszálat véltem felfedezni. :)
A zsebkendő sem készült el, de csak azért mert nem tudtam volna a dekorgumi kezével megfogatni úgy mint a jelenetekben.
Az én fakanalam igen rövid szárú. Így történt az, hogy a lába hosszabb mint a fakanál nyele.
Ettől viszont egy pohárba állítva majdnem olyan mint ha a lábain állna.
A feje harisnya nylon vatelinnel kitömve, a kezei, a cipője a bajsza, a szemei és a nadrágtartó kiegészítők dekorgumiból, a ruhája és a kalapja pedig dekor filcből készültek.A táskája kartonpapírból.
Ja, igen, és a 4 szál haja pedig cérnából. :D

A büszke marha...

Nem biztos hogy tökéletes címet adtam a mostani posztomnak, de lesz benne büszkeség is, meg marha is. (Lehet hogy több is) :D
Először is büszke vagyok arra hogy számon kéritek a szürkemarha bemutatásnak a folytatását, mert ez azt jelenti hogy valamennyire is érdekesnek bizonyul a dolog. 
Ezért is ma végre fényképezőt ragadtam és készítettem pár fotót.
Van benne némi keserűség, mert sajnos 2016. eddigi napjai szinte kivétel nélkül tartogattak valami szörnyűséget.
A legnagyobb eddig az hogy a családban történt egy majdnem tragédia, ami ugyan nem közvetlenül engem ért, de a legközvetlenebbül közvetetten.Ha ezt így értitek. :)
Sajnos a legkevésbé tudtam a marhajó kézműveskedéssel foglalkozni, így váró pozícióba került, hogy majd ha elég erős leszek agyilag is, akkor tudjam folytatni.
Most viszont hogy vettem a fáradtságot a képek elkészítéséhez, már egészen komolyan érzem magamban az energiát a folytatáshoz.
Ezt Nektek is köszönhetem!Ezért is millió Puszi Mindenkinek aki bíztat és támogat.
Na hát, jöjjön a marha, akinek már pár réteg papír felkerült az alufólia testére.
Az első réteget, biztos ami biztos alapon, decoupage ragasztóval vittem fel, és mire körbeértem egy jókora mennyiségű ragasztó fogyása láttál, áttértem a tapéta ragasztóra.
Innentől az egész művelet belassult, mert minden egyes réteg száradási ideje jelentősen megnőtt.
Pontosan nem is tudom még hogy hány réteg van rajta.
A papír egy újrahasznosított papírból készült kéztörlő.
Egyrészt ez volt itthon, másrészt pont olyan merevséggel rendelkezik, mint amire szükségem volt.
A nyomtatópapírnál hajlékonyabb, de egy szalvétánál merevebb.
Most a következő művelet az lesz hogy az egészet megcsiszolom, azért hogy a papír hajtások nagyjából eltűnjenek, ahova nem akarok bőr gyűrődést létrehozni.
Majd még egy réteg papír, és arra megy a festék.Aztán a részletek kidolgozása, a paták, a fej, és a farok.
Az lesz még egy nagyobb munka, bár ha sikerül végre megfelelő lendületet vennem, akkor majd csak arra kell figyelnem, hogy menet közben néha fényképezzek párat.

Az első fotón a beállítás azt is jelenthetné, hogy nem akart a fényképező elé állni, ezért hátat fordított.
Persze inkább csak azért mert a fenekét is szerettem volna megörökíteni, még ha nem is végleges, és kicsit sem tökéletes.

Majd félprofilból, majdnem szemből:

Oldalról:

Végül ahogy én éreztem magam az elmúlt időszakban:
:)

A szarvakhoz erős drótra volt szükség, a kellő formára meghajtogattam és arra ragasztottam papírcsíkokat.
Ez is sötétebb lesz a végén.
A lábak kapnak még vastagítást, és mivel úgy döntöttem hogy  marhánk bika lesz, így kap még megfelelő testrész ráépítést. :)